Hotel Kardosfa***
Foglalás
Étterem
Akciók, csomagajánlatok
Panoráma képek
Menütérkép

Főoldal
Hotel
Kardosfa története
Szobák
         Vadász szobák
Szolgáltatások
    Wellness
        › beltéri úszómedence
        › jacuzzi
        › szauna
        › masszázs
        › szolárium
        › teniszpálya
    Rendezvények, étterem
        › Konferenciák, rendezvények
        › étterem
    Egyéb
        › 24 órás recepciószolgálat
        › parkoló
        › programszervezés
        › kerékpárkölcsönzés
        › gyermekjátszótér
Rendezvények
Árak
Programok
         Kirándulások
         A környék
         Túraútvonalak
Rólunk írták
Fotógaléria
Elérhetőség
         Térkép
         Megközelítés
Természeti környezet
Szobafoglalás
Akciók
Vendégkönyv




Facebook


kiemelt partner

Természeti környezet


A Zselic természetföldrajzi kategóriák szerint a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, melynek tengerszint feletti magassága 140-300 m.
Földtani szempontból összekötő kapocs a Belső-Somogyi homokvidék és a Mecsek középhegység között. A Mecsekkel való rokonsága talajtani, éghajlati, valamint növény-és állatföldrajzi szempontból is felfedezhető.
A Szigetvár-Lad-Kisasszond-Kaposvár-Dombóvár-Hetvehely-Helesfa Szigetvár vonallal körbeírható, részben Somogy, részben Baranya megyében található tájnak a kiterjedése közel 100 ezer hektár. A Zselic legfőbb természeti értékét az erdei életközösség, tájképi értékét pedig a hangulatos, sűrűn tagolt, völgyekkel váltakozó erdős dombvonulatok látványa adja. A táj egy erdőrengeteg látszatát kelti, jóllehet alig 1/3-át teszi ki az erdei vegetáció a területnek. E képzetnek elsődleges oka az, hogy a dombvidék belsejében található széles dombhátakat szinte összefüggő, több-ezer hektáros erdők borítják, melyeket csak a szélesebb patakvölgyek láprétjei szakítanak meg, ezzel szemben a dombvidék peremterületén szántók, legelők jellemzőek. A térség éghajlata meleg, télen enyhe, meglehetősen csapadékos, az évi átlag 720-750 mm körül van, melynek 50-60 %-a a növényzet számára fontos vegetációs időszakban esik. Az éghajlatot szubmediterrán klímahatások alakítják. Ezen hatások együttesen teremtették meg a megfelelő klimatikus feltételeket a szubatlanti, csapadékigényes bükk, és a balkáni, mediterrán klímát kedvelő hárs együttes előfordulásához.
A Zselic forrásokban gazdag, bár ezek vízhozama alacsony, és vízjárása ingadozó. Természetes állóvizek csak emberi beavatkozás hatására, mesterséges úton alakultak ki a térségben.
A tájat alkotó dombvonulatok vízválasztót képeznek, s a két nagyobb vízgyűjtő északon a Kapos, délen pedig a Dráva folyó felé vezeti a kisebb vízfolyásokat. A legnagyobb vízgyűjtő területei a Surján pataknak ill. az Almás pataknak vannak.
A táj nem csak domborzatilag, hanem növényföldrajzilag is igen változatos, melynek elsődleges oka a talajtípusok sokszínűsége, amely kis távolságokon belül erősen eltérő termőhelyet biztosít a fás– és lágyszárú növényzet számára. A Zselic növénytakaró szempontjából átmeneti jelleget visel magán, hiszen a Belső-Somogy és a Mecsek flóraelemei egyaránt megtalálhatók. Sok olyan növényritkaság, amely Belső-Somogyban ill. a Dráva völgyében honos, megtalálható itt. Példa erre a mocsári tőzegpáfrány, bugás sás, villás sás –amelyek ettől Keletre, a Mecsekben már nem honosak. Ugyanakkor több olyan, a Mecsekben díszlő növényfaj fellelhető – hegyi csenkesz, erdei hajperje, apróvirágú pimpó- amelyek ettől Ny-ra már nem találhatók meg. Ez a fajgazdagság már évszázadokkal ezelőtt ismert volt, melyet jól példáz, hogy Kittaibel Pál 1799-ben 130 növényfajt ír le a Zselicben. Még néhány említésre érdemes növényféleség: előfordul itt a szúrós csodabogyó és a lónyelvű csodabogyó, a kisvirágú hunyor, a kakasmandikó, a ciklámen, a királyné gyertyája is.
A fás növények közül mindenképpen megemlítendők a különböző erdőtársulások, melyek elhelyezkedését alapvetően a domborzati és termőhelyi viszonyok befolyásolják. Bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, ezüsthársas-cserestölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, pangóvizes éger-kőris ligeterdők, elegyes erdei fenyves váltogatják egymást. A Zselic legismertebb, s egyben más tájegységektől megkülönböztető erdőtársulása azonban az ezüsthársas-bükkös, amelynek jelentőségét a természetvédelem is felismerte. A Zselicben magas a védett növényfajok száma 22.
A Zselic állatvilága is igen sokszínű. A Magyarországon vadászható nagyvad-fajok mindegyike él a területen, gímszarvas, őz, vaddisznó, valamint a dámszarvas és muflon, bár ez utóbbi két faj egyelőre csak a Somogy megyei betelepítés körzetében, Kardosfa térségében terjedt el. A gímszarvas minősége kiváló, a többi vadfajé közepes.
Apróvad – nyúl, fogoly, fácán, vadkacsa – kis számban fordul elő, viszont a róka, borz és állomány meglehetősen magas. A Zselicben 108 madárfajt figyeltek meg, s ezekből védett fajok száma igen magas, 96 db. A védett madarak között legnagyobb eszmei értékkel a rétisas, a feketególya, a haris, és a rendkívül ritka gyurgyalag bír. A madárfajok egy része költ is a területen, már részük viszont a téli-tavaszi vonulás során jelenik meg.
Az erdei források, patakok, időszakos pangó vizek is számos állatfajnak adnak otthont, ezek közül érdemes megemlíteni a sárgahasú unkát és a pettyes gőtét.
A völgyzárógátakkal kialakított halastavak halállományát rendszeresen dézsmálja a vidra, és a halászok bánatára tanyát vert a kárókatona (kormorán) is a tájon. Kedvező viszont, hogy vizes élőhelyek miatt állandó költőnek számít a védett fekete gólya, a nagykócsag, a tőkés réce, a szárcsa és a vízityúk is. Ugyancsak a vizes élőhelyeken lehet találkozni a mocsári teknőssel, a vízisiklóval és a különböző békafajokkal.
A térség rovarfaunája is igen fajgazdag. Nattán Miklós gyűjtése alapján mintegy 1000 faj jelenlétét lehet bizonyítottnak tekinteni, ami a terület kiterjedését figyelembe véve, rendkívül magas szám.
Amint látható, a Zselic egy rendkívül változatos élővilágot magába foglaló ökoszisztéma, amely jelentős természetvédelmi oltalom alá esik. A természetvédelmi lépések a következők voltak: 1976-ban került sor a 9.042 ha tájvédelmi körzet kialakítása, melynek 85 %-a erdő, amelyben Kardosfa is fekszik. A TK területéből 136 ha fokozottan védett, főként az ezüsthársas-bükkös állományok gén készletének megőrzése céljából. Ezt követően 2000-ben egy 214 hektáros erdőrezervátumot jelöltek ki, az erdei életközösségek működésének természetes folyamatainak megfigyelése és kutatása céljából.
Helyi jelentőségű védelmet élveznek többek között az alábbi természetvédelmi területek: (TT) Farkaslaka, Csepegőforrás és környéke, Árvamelléki ősbükkös, Gyűrűfű.

Kardosfa egy valóban érdekes, változatos és tájképileg, természetrajzilag egy rendkívül gazdag tájba illeszkedik, amely az élmények mellett egyúttal felelősséget is ró az ide látogató számára. Nem csak a ma embere számára kell ezt a tájat mai formájában megőrizni, hanem a jövő természetkedvelő generációi részére is. A Hotel Kardosfa*** építtetője, és üzemeltetője a SEFAG ZRT. ismeri és vállalja is ezt a feladatot.

   
       
   
Hotel | Szobák | Árak | Szolgáltatások | Kardosfa története
Rendezvények | Programok | Fotógaléria | Természeti környezet
Copyright © 2007. Integranet Kft.